Salgó Vára
Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára.
A várat a 13. században a környéket uraló Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai építtették az 1241–1242-es tatárjárás utáni időszakban. 1348-ban egy oklevél már említette Salgó várát, melynek közelében feküdt a község.
1411-ben a Szécsényiek kezén volt, akik ekkor megosztották örökségüket egymás között, így jutott a vár Salgó Simon-nak.
Somoskő vára
Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.
Medves-fennsík
A Medves-fennsík Magyarország és Európa legnagyobb területű bazaltplatója Magyarország és Szlovákia határán. A fennsík nagy része 520–570 méteres tengerszint feletti magasságú. Legnagyobb magassága a Medves-magosa nevű ponton eléri a 671 méteres magasságot. A magyar területre mintegy 8 km² esik, míg a szlovák résszel együtt 12,8 km² a teljes területe.
Boszorkány-kő
Salgóbánya mellett található a kitűnő panorámát kínáló sziklás csúcs, amelynek adottságai a környék egyik leglátogatottabb kilátópontjává emelték a Salgó vára alatt emelkedő bazalttaréjt. A Boszorkány-kőnek vagy Kis-Salgónak nevezett orom hosszan kinyúló, sziklaszirtben végződő gerincével magasan a vidék fölé tornyosul, és elsőrangú rálátást enged a környező csúcsokra, valamint a megyeszékhelyre, Salgótarjánra.
Somoskői bazaltömlés
Somoskői Vadaspark
Az Somoskői Vadaspark 17 hektáros területen fekszik, Somoskő vára alatt. A Sátoros-hegy, a Bagó-kő és a somoskői vár közötti völgybe olyan őshonos, vadászható magyar vadfajokat telepítettek be, mint a muflon, az őz, a dám vagy a vaddisznó. A kapuit oktatási, kutatási és bemutatási célból nyitotta meg, az idegenvezetéssel egybeköthető látogatás kicsiknek és nagyoknak egyaránt élményt kínál. Az itt élő állatok évszaktól függetlenül, télen-nyáron megtekinthetőek.
Karancs kilátó
Földalatti bányamúzeum
A salgótarjáni Bányamúzeum Magyarország első földalatti bányamúzeuma, amely 1965. április 30-án nyílt meg az egykori József lejtősakna épségben lévő vágatrendszerében. A szomszédos bányakolónia egyik volt tiszti lakásában 1985-ben a történeti kiállítás, 1986-ban pedig a külszíni bemutató, 1995-ben a felújított múzeum kiállítása nyílt meg.
A kiállításban a bányász ünnepi viseletek, kiegészítők mellett korabeli szerszámok, világítóeszközök, táró- és aknaképek, üzemi felvételek, térképek, statisztikák és dokumentumok teszik érthetővé a bányászat fejlődését a megyében.
